Tüdőrák - mi okozza?

Dohányzás

• Bizonyított, hogy a tüdőrák legfontosabb kiváltó oka a dohányzás, elsősorban a cigaretta. A cigarettafüstben lévő rákkeltő anyagok (pl. kátrány) éveken, évtizedeken keresztül irritálják, rákkeltő hatásként érik a hörgők nyálkahártyá-jának hámsejtjeit. Végeredményképpen daganatos sejtburjánzáshoz vezethet-nek. Kimutatták, hogy a rendszeresen dohányzók 15-ször gyakrabban szen-vednek tüdőrákban, mint a nem dohányzók.
• A cigarettafüstben mintegy 4000 kémiai anyag található, ebből 400 bizonyítottan egészségkárosító hatású. Ezek közül a leginkább rákkeltő hatásúak a benzopirén, az aromás és a nitrozoaminok.
• A dohányzás káros, rákkeltő hatását befolyásolja a dohányzással eltöltött évek száma és a naponta elszívott cigaretták mennyisége, illetve az, hogy milyen típusú és erősségű cigarettát szívott a dohányos. Az elsősorban nőknek reklámozott ún. „light” cigaretták elterjedésével megnőtt a dohányzó nők aránya, emelkedett a nők körében a tüdőrák előfordulása. Valószínűleg ezek a „light” típusú cigaretták a felelősek a mirigysejtes hörgőrákok (adenokarcino-ma) számának az emelkedéséért is.
• A szivarozás és a pipázás is fokozza a tüdőrák kialakulásának a kockázatét, de kisebb mértékben, mint a cigarettázás. A szivar és a pipafüst inkább a szájüregi és az ajakrák kockázatát emelik.
• A passzív dohányzás ugyancsak növeli a hörgőrák kockázatát. A cigarettát szívó dohányos szívja be a főfüstöt, a szívás nélkül letett cigarettából pedig a mellékfüst kerül a levegőbe. A parázs eltérő izzási hőmérséklete miatt a két füst összetétele különböző ugyan, de a mellékfüst ugyanannyi rákkeltő nitrozamint tartalmaz, mint maga a főfüst. A naponta legalább 25 szál cigarettát elszívó férj 39%-kal növeli a mellette élő nem dohányzó feleség kockázatát. Ha ezek a nők ráadásul dohányos munkahelyen (pl. éjszakai bárok) dolgoznak, akkor a tüdőrák kialakulásának kockázata 91%-ra nő.

Radon

A radon egy láthatatlan, szagtalan, de radioaktív nemesgáz. A radon a Föld kőzeteiből és a talajból, valamint a rádium és az uránium lebomlása során kerül a levegőbe. Elsősorban uránbányászokat fenyegette, bizo-nyos technológiákkal épített házak (pl. kohósalak használata) esetén a lakásokban is megnő a radongáz mennyisége, így az ott lakók is nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve. Az Egyesült Államokban az összes tüdőrák halálozás 10-12%-ért, évente 15-20 ezer életért a radongázt teszik felelőssé. A dohányzás és a radon erősítik egymás hörgőrákkeltő hatását, így a radondús környezetben élők kockázata nagyobb.

Azbeszt

Az azbeszt az egyik legismertebb rákkeltő anyag. Az építő-, a jármű- és a textiliparban használtak elsősorban azbesztet. Az azbeszt vékony, tűszerű rostjai mélyen belélegez-hetőek. Akár a mellhártya közeléig is képesek eljutni. Az azbeszt belégzése a mellhártya rosszindulatú daganatának, az ún. mezoteliomának a leggyakoribb oka. Az azbeszt akár 10-szeresére növelheti a tüdőrák kialakulásának a kockázatát. A dohányzás megsokszorozza ezt, és a rendszeresen dohányzó, azbesztszennyeződésnek kitett embereknél a tüdőrák kockázata akár 50-szerese is lehet a nem dohányzó, azbesztmentes helyen élőkének. Az azbeszttel dolgozóknak speciális védőfelszerelésben kell dolgozniuk annak érdekében, hogy ne kerüljön azbeszt a légutaikba.

Tüdőbetegségek

• Bizonyos tüdőbetegségek növelik a tüdődaganatok gyakoriságát. A tubekulózis (tbc) gyógyulása során keletkező hegszövetből gyakran alakul ki hörgőrák, ezért a tbc-s betegek rendszeres tüdőszűrése nemcsak járványügyi szempontból, hanem az esetleges hegkarcinoma időben történő felismerése miatt is fontos. Nagyobb valószínűséggel alakul ki hörgőrák azok körében is, akiknek már volt egyszer hörgőrákjuk. A dohányzás elhagyásával ez a veszély jelentősen csökkenthető. Nagyobb a hörgőrák kialakulásának a kockázata a COPD-s (krónikus, légúti szűkülettel járó hörgőgyulladás, illetve tüdőtágulat) betegek körében is. A COPD-sek fokozott veszélyeztetett-sége valószínűleg annak tudható be, hogy a COPD is elsősorban a dohányosok megbetegedése, és a dohányzás a COPD-hez hasonlóan a tüdőrák kockázatát is növeli.
• A dohányzás mellett egyéni hajlamosító tényezőknek, bizonyos enzim típusoknak is szerepe lehet a betegség kialakulásában, hiszen nem minden dohányos kap tüdőrákot. Egyes enzim típusok a dohányzással együtt kifejezetten megnövelik a tüdőrák kockázatát.
• A tüdőrák nem örökölhető betegség, de az enzim típusok igen, s így bizonyos értelemben a betegségre való hajlam is.