Tüdőrák - diagnózis

Hogyan ismerhető fel a tüdőrák?

Mivel sokszor tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőrák, egyéb betegség kivizsgálása során véletlenül, illetve tüdőszűrés alkalmával fedezik fel. A röntgen vizsgálatok azonban csak a daganat gyanúját vethetik fel, a betegséget szövettani, vagy sejttani vizsgálat igazolhatja. Ezért a röntgen vizsgálat alapján felvetett gyanú miatt tüdőtükrözés, vagy tüdőbiopszia válhat szükségessé.

A tüdőrák diagnózisának kimondásához, illetve a követendő terápia meghatározásához rendkívül fontos a beteg tüdőszövetből vett minta vizsgálata.

Röntgen-vizsgálat (ernyőfelvétel, digitális rtg-felvételek, mellkas röntgen, komputertomográfia/CT/)

Tüdőszűrésként ismert vizsgálat, illetve más célból végzett röntgenfelvételek elkészítése során fedezik fel a még panaszt nem okozó, de már látható, és a legnagyobb sikerrel kezelhető tüdőrák eseteket az orvosok.

A CT-vizsgálat segítségével határozható meg a daganat pontos mérete és elhelyezkedése. Ez egy fájdalmatlan vizsgálat, amellyel számítógép és röntgengép segítségével valósággal felszeletelhető az emberi test. A CT segítségével re-konstruálható a hörgők fala, és a szá-mítógép monitorán megtekinthető a hör-gőfa. Az ún. virtuális bronchoszópia révén akár olyan kis légutak falának a felépítése is láthatóvá tehető, ahová a hagyományos bronchoszkóp már nem érhet el.

Bronchoszkópia (hörgőtükrözés)

A vizsgáló orvos egy fényforrással ellátott, általában hajlékony eszközt vezet a beteg légutaiba a szájon vagy az egyik orrjáraton keresztül helyi érzéstelenítés mellett. A csövön keresztül meg-tekinthető a légutak felszíne, láthatóak a felszíni, röntgenelvál-tozást még nem okozó elválto-zások, és ha szükséges, még szövetmintát is lehet venni a segítségükkel. A bronchoszkópia egy néhány perces vizsgálat, amely az esetek jelentős részében ma már a járóbeteg-ellátás keretein belül is elvégezhető.

Tűbiopszia

A mellkasfalon keresztül beleszúrnak egy tűvel a daganatba annak érdekében, hogy onnan sejt vagy szövetdarabokat nyerje-nek, amelyből megállapíthatják a daganat jellegét (jó- vagy rosszindulatú), illetve annak típusát.

Thoracocentesis (torakocentézis)

A mellhártya lemezei között bizonyos esetekben felszaporodó folyadékból vesz-nek mintát, és az abban lévő sejteket vizsgálják, hogy van-e köztük daganatos sejt, és ha van, akkor melyik daganat-típushoz tartozik.

Thoracotomia (torakotómia)

A mellkas sebészi megnyitása után, gyakran videokamera segítségével célzottan a daganat szövetéből vágnak ki egy darabot annak érdekében, hogy eldönthessék, milyen típusú daganatról van szó.

Mediasztinoszkópia

A nyakon ejtett kis vágáson keresztül egy fényforrással ellátott merev csövet vezetnek a mellkas középső részébe annak érdekében, hogy a légcső környékét, a nagyhörgők eredését és a szívből kijövő vagy oda beszájadzó nagy ereket, valamint az ott lévő nyirokcsomók érintettségét megvizsgálják.