Mi az asztma?

Az emberek tüdőasztmáról és szívasztmáról is beszélnek. Mindkettő nehézlégzéssel járó betegség. Míg a „szívasztma” esetén a légszomj oka a szív gyengült működése, addig a „tüdő asztma” oka a hörgők beszűkülése. A tüdőasztmát helyesebb hörgi asztmának nevezni, hiszen a betegség lényege a hörgőkben zajlik. A hörgi asztma tudományosan használt elnevezése az asthma bronchiale, amelyet mi itt csak asztmának fogunk a továbbiakban nevezni.

Az asztma a légutak hosszantartó (krónikus) gyulladásos betegsége, amely fulladásérzésben, zihálásban, mellkasi szorító érzésben, valamint éjszakai-hajnali köhögésben nyilvánulhat meg. Időnként nehéz felállítani az asztma diagnózisát, mert hasonló tünetek más légúti betegségekben is előfordulhatnak.

A levegő a légutak révén jut be a tüdőkbe. A légutak faágszerűen elágaznak. A légcső a 2 főhörgőre, azok a kisebb hörgőágakra, majd hörgőcskékre, amelyek a léghólyagocskákba nyílnak; oda vezetik a friss levegőt, illetve onnan viszik el a léghólyagocskák falán át oda „beszivárgő égésterméket”, a széndioxidot.

Az asztmát a légutak krónikus gyulladásának tartjuk. Ennek a légúti gyulladásnak a hatására a légutak fala, nyárkahártyája megduzzad, a bennük lévő izmok összehúzódnak, az ott lévő nyákmirigyekben pedig több váladék termelődik. Ez a 3 tényező a hörgők – gyakran hirtelen kialakuló – beszűküléséhez vezethet, amely nehézlégzésben, ziháló légzésben, mellkasi szorító érzésben, illetve köhögésben, fokozott köpetürítésben nyilvánulhat meg.

Fontos tudni, hogy az asztmás betegek hörgői akkor is gyulladtak lehetnek, ha a betegnek semmilyen légúti panasza nincs (tünetmentes asztmás).

Ha az asztmás vigyáz magára, azaz a kezelőorvosának a tanácsai szerint használja a gyógyszereit és kerüli az asztmás nehézlégzéshez vezető szituációkat, akkor a fennálló légúti gyulladás ellenére teljes értékű egészséges életet élhet.

egészséges tüdő – tág légutak	asztmás tüdő – beszűkült hörgők

 Ha az asztma kicsúszik az ellenőrzésünk alól, a tüdőkben lévő légutak fala megvastagszik, ahogy az az ábra jobb oldalán látszik is. A súlyosabb rosszulléteket asztmás rohamnak nevezzük. Ilyenkor a gyulladt hörgőfal megvastagodik, a hörgők falában lévő körkörös izmok összehúzódnak, és beszűkítik a légutakat. A hörgők szűkülete megakadályozza, hogy a belélegzett levegő el is tudjon távozni a tüdőkből, amely miatt a mellkas felfúvodik (ld. ábra). A levegőcsapdákban rekedt levegő mennyisége tovább nőhet azzal is, hogy a bent rekedt levegő kifújása nehézségekbe ütközik. Az asztmás rohamot időnént bakteriális fertőzéek váltják ki. Az ilyen beteg köhög, fáj a mellkasa A hörgőkben jól hallható sípoló-búgó hang keletkezik, amely általában mérőműszer segítségével egyértelműen jelzi a légutak szűkebb voltát.

Az asztma egy hullámzó lefolyású betegség. Az asztmások hol nagyszerűen érzik magukat, hol pedig egyik pillanatról a másikra akár életveszélyes nehézlégzéses rohamuk alakulhat ki.