Az asztma kezelése

Egy asztmás is élhet teljes értékű életet, és elkerülheti a nehézlégzéses rohamokat. A jelenlegi tudásunk szerint, ha le nem is győzhetjük az asztmát, de uralkodni azért képesek lehetünk rajta, amennyiben a kezelési tervnek megfelelően használjuk a gyógyszereinket, és elkerüljük az asztmás tüneteket, rohamot kiváltó ingereket. Nagyon fontos, hogy az asztmások környezetéből eltávolítsunk minden olyan tényezőt, amelyről tudjuk, hagy annak az asztmásnak rontja az állapotát.

Az asztma gyógyszereket minden betegnek személyre szabottan kell beállítani. Lehet inhalációs és lehet tabletta is, de lehet gyors, illetve elhúzódó hatású is. A gyors hatású szerekkel tudunk gyorsan segíteni egy asztmás roham esetén, míg az elhúzódó hatásúak elsősorban a tünetek, a betegség súlyosbodásának a megelőzésére valók. Amennyiben úgy érzi, hogy a gyors hatású (rohamoldó) szeréből egyre többet kell használnia, keresse fel kezelőorvosát, mert valószínűleg módosítani kell az eddigi kezelési tervén. Az elhúzódó vagy tartós hatású antiasztmatikumokat (asztmaellenes készítményeket) megelőző szereknek is nevezzük, mert a segítségükkel csökkenthető az asztmás rohamok száma, illetve azok súlyossága. Ezek a megelőző szerek ugyanakkor nem alkalmasak egy már kialakult asztmás roham gyors megszüntetésére.

Gyógyszeres kezelések

A gyógyszeres kezelés segítségével csökkenthetjük, megszüntethetjük, illetve megelőzhetjük a betegség tüneteit. A gyógyszeres kezelést megelőző vagy fenntartó, illetve rohamoldó szerekre osztjuk.

Megelőző vagy fenntartó kezelés

A tünetek megelőzésére vagy az állapot rosszabbodásának az elkerülésére használjuk a megelőző vagy fenntartó gyógyszereket. Ezeket általában naponta és rendszeresen, akár egész életen át kell használni. Ezeknek a szereknek gyakran nem érezzük azonnal a hatását, viszont amennyiben elfelejtjük, vagy elhagyjuk a használatukat, akkor az állapot rosszabbodása, a tünetek kiújulása vagy erősödése figyelmeztet minket arra, hogy baj van. Rendszerint hosszabb hatású, általában naponta egyszer vagy kétszer alkalmazandó készítményekről van szó.

A megelőző/fenntartó kezelés gyógyszerei

Ezeket a gyulladáscsökkentő hatású gyógyszereket akár egyedül, akár másokkal együtt a kezelőorvos utasításainak megfelelően folyamatosan, minden nap kell szedni vagy használni.

• Szteroidtartalmú készítmények

A leggyakrabban használt légúti gyulladáscsökkentő készítmények, amelyeket a leggyakrabban inhalációs formában alkalmazunk. Az asztma bázisgyógyszerének tekinthetők, ehhez adjuk a rohamoldó szereket.

Az inhalációs szteroid adagját a tüdőgyógyász szakorvos állapítja meg. Enyhébb esetekben alacsonyabb, súlyosabb esetekben pedig nagyobb adagokat belélegeztetve a betegek javulása, akár panaszmentessé válása következhet be.

• Leukotrién-ellenes szerek

Elsősorban a gyermekeknél használatos tablettás készítmények az ún. leukotrién-ellenes szerek.

Súlyos esetben akár sokkal nagyobb adagban – tabletta vagy injekció formájában – is adható szteroid tartalmú készítmény, célszerű azonban az állapot javulása után a lényegesen kevesebb mellékhatással járó inhalációs kezelésre visszatérni.

A leukotrién készítmények nagy előnye a lokális szteroidokkal szemben, hogy szájon át szedhető szerekről van szó, és a segítségükkel jelentősen csökkenthető a szervezet kortikoszteroid-szükséglete.

• Rohamoldó szerek (hörgőtágítók)

A hörgők tágítása révén könnyítik a légutakban a levegő áramlását, így könnyebben tudja be- és kilélegezni a levegőt az asztmás beteg. A hörgőtágítók közé tartoznak az ún. béta-receptorokat izgató szerek, az ún. antikolinerg szerek (ezt a kettőt leggyakrabban inhalációs formában kapják a betegek), illetve a xantinszármazékok (ezeket a teofillin tartalmú szereket általában tabletta, kúp vagy injekció formájában használjuk)

A hörgőtágító gyógyszerek között vannak elhúzódó hatású szerek, amelyeket naponta általában kétszer kell alkalmazni, de van már olyan készítmény is, amelyet elegendő napjában csak egyszer belélegezni. Ezeket elsősorban megelőző vagy fenntartó kezelésre használjuk. Vannak gyors hatású hörgőtágítók, ezeket használhatjuk rohamoldó szerként is.

• Kombinációs hörgőtágító kezelés

Az asztmásoknál a hörgőtágító szereket gyakran kombinálják helyi gyulladáscsökkentő hatóanyagokkal, mert így a betegek a számukra gyors javuláshoz a légutak gyulladásának visszahúzódását is megkaphatják.

A különböző hatásmechanizmusú és hatástartamú hörgőtágítók kombinációs alkalmazása ugyanannyi vagy kevesebb mellékhatás jelentkezése mellett fokozhatja a hörgőtágítás mértékét. Pl. egy béta-receptor izgató és egy antikolinerg készítmény együttes alkalmazása nagyobb mértékben és tartósabban javíthatja a FEV1 értékét, mint bármelyik szer önmagában.

A hörgőtágító szereket a pánikba eső betegek gyakran többször használják (sokszor nem megfelelő technikával, kicsi hatásfokkal), mint amennyit szabad lenne, és ezzel túlzottan megterhelhetik a keringésüket, hiszen ilyenkor emelhetik a pulzust és csökkenthetik a vérnyomást.

Rohamoldó kezelés

Egyes gyógyszerek a hirtelen fellépő, vagy fokozatosan súlyosbodó panaszok gyors enyhítésére szolgálnak. Itt a legfontosabb cél a tünetek gyors enyhítése. Illetve idő nyerése addig, amíg a páciens elér az orvosához, vagy a korábban nem megfelelően használt megelőző szerei ismét ki tudják fejteni a hatásukat.

A gyógyszerek bevitele szerint a leggyakrabban inhalációs vagy szájon át alkalmazható gyógyszereket használunk.Az inhalációs gyógyszerbevitel előnye, hogy a hatóanyag közvetlenül a légutakba kerül, így gyorsabban fejtheti ki a hatását, és kevésbé terheli meg a szervezet többi részét. Az inhalációs eszközöknek három nagyobb csoportját különböztetjük meg:

Hajtógázas adagolók (spray)

Ebben az esetben egy túlnyomással töltött palackból az adagolófej megnyomásának hatására nagy sebességgel (akár 180 km/óra) áramlik ki a gyógyszer egy adagja. A beteg ezt lélegzi be. Fontos a megfelelő belégzési technika elsajátítása, hiszen csak abban az esetben lehet hatékony a gyógyszer, ha azt a beteg le tudja lélegezni mélyen a hörgőibe. Annak érdekében, hogy a szájüregben lerakódó, majd onnan lenyelt gyógyszer által kiváltott (mellék)hatásait elkerüljük, a gyógyszer belégzése után ki kell öblíteni a szájat.

Különböző toldalékok alkalmazásával csökkenthető az a veszély, hogy a beteg nem tudja megfelelően összehangolni az adagolópumpa benyomását a belégzésével. A toldalékok használatával jelentősen csökkenthető a gyógyszernek a szájüregben történő lerakódása, majd lenyelése, és akár meg is duplázható a hörgőkbe lejutó hatóanyag mennyisége.

Porbelégző készülékek

Ennek a gyógyszerbeviteli formának az az előnye, hogy a beteg belégzése indítja meg a gyógyszernek a szervezetbe való jutását, így a hatóanyag közvetlenül a légutakba áramlik.
Többféle porbelégző készülék hozzáférhető: diszkusz, inhalációs kapszula vagy turbuhaler)

Gépi porlasztó

Elektromos árammal működő kompresszoros vagy ultrahangos készülék segítségével juttatjuk a hatóanyagot tartalmazó oldatot aeroszol formájában a beteg szervezetébe. Elsősorban súlyosabb betegek esetében, kórházakban és nagyobb gyógyszermennyiségek bevitelére alkalmas módszer. Néhány esetben otthon is alkalmazható hirtelen állapotromlás esetén vagy folyamatos váladékoldásra. Figyelni kell arra, hogy a páciens előírásszerűen használja a készüléket és az alkalmazott gyógyszert is, mert éppen a nagyobb mennyiségű hatóanyag bevitele miatt megnő a túladagolás, a mellékhatások jelentkezésének a veszélye is.

Az asztmások által használt gyógyszereknek is lehetnek mellékhatásai. Ezek többnyire enyhék, és általában maguktól elmúlnak. A mellékhatásokat illetően forduljon kezelőorvosához.

Ne feledje, a megelőző (elhúzódó hatású) gyógyszereit akkor is használnia kell, ha aktuálisan semmilyen panasza sincs.

Tünetvezérelte kezelés

Az asztma kezelésének az egyik módszere. Az orvosok célja a betegnek csak annyi gyógyszert adni, amennyivel a beteg tünetmentesen érzi magát. Az asztmára jellemző tünetek megjelenése vagy erősödése esetén a belégzendő gyógyszer adagjának emelése révén csökkentjük vagy szüntetjük meg a beteg panaszait. A tünetmentesség elérése után az alkalmazott gyógyszer adagját megpróbáljuk a korábban alkalmazott szintre csökkenteni.

Teljes asztma kontroll

Az asztma kezelésének a célja, hogy az asztmások tünet- és panaszmentesen élhessenek, és ne kelljen lemondaniuk olyan dolgokról, amelyekről az asztmás tünetektől való félelem miatt mondott le eddig. A kezelés célja a nem asztmásokhoz hasonló, korlátozottságoktól mentes élet.

A „teljes kontroll” az asztmás állapotra jellemző összes tünet teljes megszűnését jelenti 8 hétből legalább 7 hét minden napján:

• Nincs nappali tünet (pl. köhögés, nehézlégzés, mellkasi szorító érzés, légszomj)
• Nincs szükség rohamoldó spray használatára
• Nincs éjszakai felébredés asztmája miatt
• Nincs asztmás roham
• Nincs váratlan kórházba utalás vagy sürgősségi ellátás
• Nincs szükség gyógyszerezése megváltoztatására mellékhatás miatt
• Közel normális csúcsáramlási érték