Orrmelléküreg-gyulladás

A háziorvosi gyakorlatban gyakori fertőzés a rhinosinusitis (orrmelléküreg-gyulladás). Az akut rhinosinusitis (ARS) formái lehet akut és ismétlődő-akut.

Orrmelléküreg-gyulladás - definíció

Az orr- és orrmelléküreg(ek) nyálkahártyájának - váladékképződésseI kísért - gyulladása és ödémás duzzanata, amely általában 4 héten belül gyógyszeres terápiára jól reagál.

Az ismétlődő formát évi 4, legalább 10 napig tartó, akut epizódok jellemzik. A kezelés után legkorábban négy héttel készített CT negatív, vagy a normálistól  kis mértékben eltérő képet mutat.

Az akut esetek túlnyomó többségében a betegség az  üreg önálló vagy domináló érintettségét jelenti. Ritkábban - elsősorban gyermekkorban - az akut rostacsontgyulladás tünetei állnak előtérben, de izolált homloküregi és orrüregi folyamat is előfordul

Arcüregek

Milyen gyakran fordul elő?

Gyakorisága  kb. 14-20%

Gyermekekben a felső légúti hurutban szenvedők kb. 10%-ában alakul ki rhinosinusitis (orrmelléküreg-gyulladás)

Okai

Orr-és melléküregekhez kapcsolódóan / fertőzések

• vírusos (Rhino-, Adeno-, RS-, Coxsackie-, Influenza vírusok)
• Bakteriális (Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae, Moraxella catarrhalis, A-csop. Streptococcusok, egyebek)
• Gombás (Alternaria, Aspergillus, Mucor és Candida fajok)

Fogászati eredetű

Egyéb (traumás, iatrogén (orvosi beavatkozás közben szerzett), egyéb specifikus fertőzés, tumor)

Rizikó és súlyosbító tényezők
Atópia (allergiás folyamatok), anatómiai eltérések, cisztás fibrózis, fibrosus dysplasia, ciliaris dyskinesis, diabetes mellitus, immundefektus, ASA trias, mycosis.

Diagnózis

Tünetek alapján

A diagnosztika egyértelmű feladata, hogy a fennálló rhinitis (orrnyálkahártya-gyulladás) mellett valószínűsítse az orrmelléküregek gyulladását, illetve a bakteriális felülfertőződést. A felső légúti fertőzések általában víruseredetűek, ezért az első 7-10 napon belüli jellegzetes tünetek (gátolt orrlégzés, bőséges vízszerű vagy sűrűbb orrfolyás, feszítés-, nyomásérzés a melléküregek felett, főleg reggel és/vagy lehajláskor) a fertőzés általános jeleivel kiegészítve (rossz közérzet, gyengeség, hőemelkedés/láz, torokfájás, kötőhártyagyulladás stb.) vírusos orrmelléküreggyulladást  valószínűsítenek.

Sűrű, sárgás-gennyes orrfolyás bakteriális felülfertőződésre utal. amely mellett a tünetek rendszerint kifejezettebbek: erősebb fájdalom és/vagy nyomásérzékenység a melléküregek felett, jellegzetesen vagy dominálóan az egyik oldalon. Lezárt melléküreg esetén kínzó egyoldali fájdalom és nyomásérzékenység lép fel. Az arctájéki, alsó-, vagy felső szemhéjduzzanat elsősorban kisgyermekeknél alakulhat ki, főleg szövődményes, esetenként szövődménymentes akut rostacsontgyulladás esetén. Felnőtteknél az arctáji duzzanat a fogakat érintő folyamatra utal. A bakteriális fertőzés - ritkábban - már a betegség első napjaiban is fennállhat. de gyakrabban és jellemzően csak 7-10 nap után alakul ki.

Szakorvosi vizsgálat szükséges a diagnózis bizonytalansága, terápiás eredménytelenség, ismétlődő, kiújuló forma, szövődmény, illetve rostacsontgyulladás és homloküreg-gyulladás gyanúja esetén.

Akut bakteriális orrmelléküreg-gyulladás a jellegzetes tünetek és a laboratóriumi leletek alapján diagnosztizálható mind a háziorvosi, mind a szakorvosi gyakorlatban. Minden egyéb esetben a diagnózist fül-orr-gégész szakorvos állítja fel az általa indikált egyéb módszerek segítségével (endoszkópia, mintavétel, tenyésztés, rtg. stb.).

Laboratóriumi vizsgálatok alapján

Akut bakteriális orrmelléküreg-gyulladás esetén  az orrkenetben nagy mennyiségű granulocyta és baktérium mutatható ki. A vérsejtsüllyedés, fehérvérsejtszám és a CRP (C-reaktív protein) emelkedett.

A helyesen vett arcüregi váladékból kórokozó baktérium tenyészthető ki. Endoszkópos kontroll mellett a középső orrjáratból vett váladékminta is elfogadható.

Invazív módszerekkel

A szakrendelői gyakorlatban csak az arcüregek öblítése jön szóba Alkalmazható diagnosztikus céllal a bennék megállapítására (pl. góckeresés) vagy váladéknyerés és tenyésztés céljából terápiás eredménytelenség, ismétlődő forma vagy súlyosbító tényező, szövődmény esetén. Tenyésztés esetén a behatolás helyét fertőtleníteni kell.

Képalkotó vizsgálatokkal

Amennyiben a klinikai tünetek nem egyértelműek, a fül-orr-gégész szakorvos röntgenvizsgálattal informálódhat az üregek állapotáról.  Konzervatív terápiára nem gyógyuló, elhúzódó akut melléküreggyulladás esetén, ha a fül-orr-gégész szakorvos a műtéti beavatkozást mérlegeli, CT / MR szükséges. Szövődményre hajlamosító tényezők esetén CT / MR végzése fül-orr-gégész szakorvos által mérlegelendő.

Konzervatív kezelési módok

Gyógyszeres terápia

Az alkalmazott gyógyszerek lehetnek szisztémás vagy helyileg ható készítmények    (antibiotikumok – dekongresztánsok – köptetők- antihisztaminok – szteroidok – láz- és fájdalomcsillapítók – nem-szteroid gyulladás csökkentők – ipratropium bromid – intravénás immunglobulin – leukotrien antagonisták, salmeterol, citokin antagonisták

Betegoktatás

Fizikális terápia

• inhalációs kezelés
  • "nedves" inhaláció
  • "száraz" inhaláció
• helyi meleg kezelés
• balneo és klíma terápia
• orrzuhany
• váladékszívás

A nedvesítés mindenformája előnyös. A nedvesítés elfolyósítja a váladékot és nedvesíti a száraz nyálkahártyát, ezzel javítja az orrüregi körülményeket.

A sóoldatos öblítés szintén jó hatású, mert:

• azonkívül, hogy nedvesíti a száraz nyálkahártyát,
• megakadályozza a pörkképződést
• hígítja a váladékot, és  könnyebbé válik a váladék kiürítése,
• enyhe érszűkítő hatása van.
• nincs, vagy alig van mellékhatása.

Illóolajok alkalmazása után a betegek szubjektiv javulást jeleznek, de nincs tudományos vizsgálat, mely bizonyítaná gyógyító hatásukat.

Fűszeres ételek közül a fokhagyma és torma fogyasztását ajánlják, nyálkahártya-lohasztó  hatásuk miatt.

Amennyiben heveny orrmelléküreg gyulladás esetén a konzervatív kezelés nem ad kielégítő eredményt, fül-orr-gégész szakorvosi ellátásban eszközös beavatkozásra van szükség.